Érdekes megközelítése a szellemvilág leírásának Rudolf Steiner egyik könyvéből: "Ismerni fogják azt a szót, amelyről valószínűleg mindannyian vagy legalábbis sokan azt gondolják, hogy nagyon régi: azaz a "gáz" szót, melyet a legtöbb ember csak, mint világítógázt vagy valami hasonlót ismer. A fizikából tudjuk, hogy sokféle gáz létezik és hogy lényegében véve a legtöbb szubsztanciát gázzá lehet változtatni. Ha nem gondolkodnánk tovább, akkor könnyen elhihetnénk, hogy ez a szó éppoly régi, mint az összes többi szó. De nem így van. Komeniusz és Helmont előtt a "gáz" és a "gázos" szavak nem voltak ismert fogalmak. Helmont volt az első, aki ezt a szót először használta, és jelleggel ruházta fel, ..., 1615-ben. Azt gondolhatják, hogy ez nagyon rövid idő. Ugyanakkor azonban tudatosítanunk kell magunkban, hogy az embernek megvan erre az oka, ha ilyen új szót használ. Ugyanis Helmont volt az első, akinek elképzelése volt arról, hogy ki használta a gáz fogalmát és közvetítette az emberiség számára úgy, ahogyan manapság megszokottá vált.
Most vessünk egy pillantást arra, hogy a jelenlegi iskolák szerint mi a gáz fogalma. Mindannyian tudjuk, hogy amikor a vizet felforraljuk, gőzölgés következik be, minek folytán vízgőz keletkezik. A gőz nem gáz, és ezt a jelenkori iskolai fogalmak sem nevezik annak. A gőz tulajdonképpen, ha nagy vonásokban akarjuk kifejezni, az, amit szemünkkel láthatunk, ugyanaz az anyag, ami korábban a vízben volt, csak most kisebb részecskékben szétszóródva.
Tehát elmondhatjuk, hogy melegítéssel a víz vízpárává változik. Ezzel a módszerrel az összes vagy legalábbis a nagyobb szubsztanciákat alacsonyabb vagy magasabb, vagy nagyon magas hőmérsékleten párává tudjuk változtatni. A melegítést azonban tovább folytathatjuk. Ha tovább folytatjuk a melegítést, akkor eljutunk az érintet szubsztanciák azon állapotához, amikor már szinte láthatatlanok, amikor valóban egy másik formába mennek át, melyet manapság gázformának nevezünk. Miközben a gőz csak a víz és a gőzforma közötti átmeneti fokozat, addig ez a gázforma lényegében magasabb fejlődési szinten lévő gőz, ami magasabb hőmérsékleten keletkezik. A gőzforma és a gázforma közötti különbség Helmont előtt semmiképpen sem volt világos. ... Helmont "Ortus medicinae" című művének egyik alapmondata így hangzik: ... "Az olyan szellemet, mely mindeddig ismeretlen, gáznak nevezzük". Ez az első alkalom, amikor ez a szó mérlegelés tárgyát képezi.
Ez a mondat számunkra nagyon tanulságos. Helmont mindenekelőtt arra utal, amiről mint gázról, spiritusról, szellemről beszél, tehát világos, hogy az, amit mint gázt állapított meg, számára mint a szellemi lényeg eszköze jelent meg. Neki magának olyan érzése van, hogy erről az áttetsző szubsztanciáról mint szellemről kell beszélnie, és ezért ezt a szellemet a "gáz" új elnevezéssel illeti.
Most pedig vessünk egy pillantást arra, hogy milyen elképzelésekkel bírt. Tudta, hogy ha ezt a gázt lehűti, akkor csodálatra méltó jelenségnek lesz a tanúja: sötét, felhőcske formájú elemek jönnek létre; a gáz újra gőzformát ölt, majd folyadékká változik. A gáz ennek alapját, áttetszően tiszta alapját képezi, melyből létrejön az, ami sűrű, összesűrűsödött. ... Számára a gázból kis világok keletkeztek.
Az a kérdés, hogyan keletkezett eredetileg minden, ami a világon anyag formájában van jelen, számára világos volt. Helmont tudta: eredetileg az egész világ valami olyasmivel telítődött, ami talán sokkal kifinomultabb, mint az, ami mint gáz jelent meg, valami olyasmivel, ami keresztülhatol a fényen és amit egyáltalán nem lehet észrevenni - áttetsző, önmagában ragyogó, szellemileg semmiféle szennyeződést nem tartalmazó. És ahogyan e gázból különválnak a gőzök, melyek mint homályos masszák néznek ki, úgy az áttetsző, szennyezetlen végtelenből létrejött az összes olyan dolog, mely manapság is létezik, úgymint az ásványok, a növények és az állatok, minden, amit az anyagi világban látunk. Mindenfajta szellemiség hozzájutott a sűrűséghez, olyan képződmények keletkeztek, melyeket manapság is ismerünk."
később itt folytatom a könyvrészletet
Nekem (Eve) személy szerint az antropozófia a jóga mai formáját jelenti. A jóga 5000 éves, az antropozófia 100 éves. 5000 évvel ezelőtt kidolgozták a jóga tudományát, melyben próbálnak az embereknek segíteni, hogy megismerhessék a szellemi és a lelki világot. Az azóta eltelt 5000 év tapasztalatait pedig az antropozófia magyarázza. Benne van a keleti filozófiák mellett a nyugati kereszténység eszmerendszere is. Tudományosan magyarázza meg a szellemi jelenségeket.
