Ebben a világban a testet (az anyagot) sajnos már szinte teljesen a sötét erők uralják. Mérgező a környezet, a táplálék, a természet erői ellenünk fordulnak, tökéletesen egészséges ember nincs a földbolygón. A szellemet (az elmét) is nagyrészt a sötét erők uralják. A mérgezett elme irányíthatatlanul gyötör, nyomasztó/őrült gondolatokat gyárt. A lelkekre is sötét lepel hull: a mérgezett lélekből (az érzésekből) már szinte teljesen eltűnt a szeretet, az ember félelmekkel telik meg.
Az, hogy egyénenként kinek milyen arányban sötét/fényes eme három része, változó. Ha összeadjuk az összes embert, a világ átlag sajnos a sötét oldalra van billenve. Ezért vannak emberek például akik nagyon jó testi egészséggel rendelkeznek, míg mások betegesek. Vannak, akik szellemileg energikusak - intelligensek, sikeresek, míg mások elbutultak. Vannak akiknek a szíve csordultig van szeretettel, a világot magukhoz ölelnék, könnyen adnak. Míg mások gyűlölködve tudnak csak körbenézni.
Ha valakinek mindhárom része (test-lélek-szellem) tiszta - a felemelkedett mesterek (nagyon ritka), ők ezt már sok-sok életúton keresztül önfejlesztéssel érték el. Nem kell címkézni embertársainkat jónak vagy rossznak (és a világon semmit sem kell címkézni). Az hogy valakinek magasabb a rezgésszintje, közelebb áll a tökéletes ember képéhez, a másik embernek akinek alacsony a rezgésszintje, "gonosz"-nak tituláljuk, de valójában mindkét ember ugyanannyit ér. Mindkettő a Jóisten gyermeke.
Mindenkinek megvan a saját története, és nem csak ebben az életben, hanem már évmilliókkal ezelőttről is. A lélek örökkévaló, elménkkel nem tudjuk elképzelni, hogy mióta, mennyi tapasztalatot gyűjtött már. De nem is kell, az Élet - a Jelen.
